Aljzathegesztési karimák és hogyan hegeszthetők?

Alapvető termékmagyarázat:

Dugós hegesztő karimaegy karima, amelynek egyik vége az acélcsőhöz van hegesztve, a másik vége pedig csavarozott.

A tömítőfelületek közé tartozik a megemelt felület (RF), a konkáv konvex felület (MFM), a csapos és hornyos felület (TG) és a csatlakozási felület (RJ).

Az anyagok a következőkre oszlanak:

1. Szénacél: ASTM A105, 20 #,Q235, 16Mn, ASTM A350 LF1, LF2CL1/CL2, LF3 CL1/CL2, ASTM A694 F42, F46, F48, F50, F52, F56, F60, F65, F70;

2. Rozsdacél: ASTM A182 F304, 304L, F316, 316L, 1Cr18Ni9Ti, 0Cr18Ni9Ti, 321, 18-8;

Gyártási szabványok:

ANSI B16.5,HG20619-1997-GB/T9117.1-2000-GB/T9117.4-200,HG20597-1997stb

Csatlakozási mód:

karimás anya, csavarkötés

Gyártási folyamat:

professzionális kovácsolás, kovácsolás stb

Feldolgozási módszer:

nagy pontosságú CNC eszterga esztergálás, közönséges eszterga finomesztergálás, argon ívhegesztés és egyéb feldolgozás.

Alkalmazási kör:

kazán, nyomástartó edény, kőolaj, vegyipar, hajógyártás, gyógyszertár, kohászat, gépipar, sajtoló könyökélelmiszer és egyéb iparágak.

Általában PN ≤ 10,0 MPa és DN ≤ 40 csövekben használják.

Hogyan hegesztik az aljzatkarimákat?

Általában a csövet a hegesztéshez dugós hegesztéssel hatolják be a karimába. A tompahegesztés során tompahegesztő karimát kell használni a cső és a tompafelület tompahegesztésére. A dugós hegesztési csomópontot nem lehet röntgenvizsgálatnak alávetni, de a tompahegesztés rendben van. Ezért a magas követelményeket támasztó hegesztési csomópontokhoz tompahegesztő karima használata javasolt.

Általában a tompahegesztés magasabb követelményeket igényel, mint a dugós hegesztés, és a hegesztés utáni minőség is jó, de az észlelési módszer viszonylag szigorú. A tompahegesztést radiográfiás vizsgálatnak, a dugós hegesztést pedig mágneses részecskék vagy penetrációs vizsgálatnak kell alávetni (például szénacél esetében mágneses részecskék, rozsdamentes acél esetében pedig penetrációs vizsgálatnak). Ha a csővezetékben lévő folyadék nem támaszt magas hegesztési követelményeket, a kényelmes észlelés érdekében dugós hegesztés javasolt

A dugós hegesztés csatlakozási módját elsősorban kis átmérőjű szelepek és csövek, csőszerelvények és csövek hegesztésére használják. A kis átmérőjű csövek általában vékonyak, könnyen lépcsőzhetők és eltávolíthatók, és nehéz tompahegeszteni, ezért alkalmasabbak dugós hegesztésre. Ezen túlmenően, a dugós hegesztőhüvely erősítő hatású, ezért nagy nyomás alatt is használják. A dugós hegesztésnek azonban vannak hátrányai is. Az egyik az, hogy a hegesztés utáni feszültség nem jó, és könnyen előfordulhat, hogy a hegesztési behatolás nem teljes. A csőrendszerben rések vannak. Ezért a dugós hegesztés nem alkalmas réskorrózióra érzékeny közegekhez használt csőrendszerekhez és magas tisztasági követelményeket támasztó csőrendszerekhez. Sőt, az ultranagy nyomású csövek falvastagsága is nagyon nagy, még a kis átmérőjű csövek falvastagsága is nagyon nagy, ezért a tompahegesztés alkalmazása esetén kerülni kell a dugós hegesztést.

Röviden, a dugós varratok sarokvarratok, a tompavarratok pedig tompavarratok. A hegesztési varrat szilárdsága és igénybevételi állapota szerint a tompakötés jobb, mint a dugós kötés, ezért a tompakötést magas nyomású helyzetben és rossz alkalmazási feltételek mellett kell használni.

A csőkarimás hegesztés magában foglalja a lapos hegesztést, a tompahegesztést és a csúszóhegesztést.


Feladás időpontja: 2022.11.29